A szülőknek kötelességük megtanítani gyermeküknek, hogyan oldják meg a felmerülő problémákat. Létfontosságú, hogy később önállóan is helyt tudjanak majd állni, akkor is, ha a szülők már nem lesznek mellettük, hogy segítsenek nekik.

A problémamegoldás menete

Akkor kell elkezdeni az okítást, amikor a gyermekünk nincs felfokozott érzelmi állapotban, hanem nyugodt és képes tisztán gondolkozni. Amikor a gyerekek feldúltak, csak tapintatosságra és vigasztalásra vágynak.

A problémamegoldás alapja az, hogy kitaláljuk, mi is a probléma valójában. Ezután meg kell találnunk a lehetséges megoldásokat. És végül, meg kell találnunk, hogy melyik a legjobb megoldás közülük.

Jó módszer, ha leírják a problémát. Ezután érdemes szintén leírni az összes lehetséges megoldást, ami szóba jöhet. Ezen a ponton fontos, hogy ne zárjunk ki semmilyen ötletet. Írjuk csak le bátran a butaságnak tűnő dolgokat is. Ez segít oldani a feszültséget. Később egy részük a valódi megoldáshoz vezethet el. Jó, ha körülbelül 15-20 ötlet összegyűlik. Minél kreatívabbak vagyunk, annál könnyebben sikerülhet megoldani a helyzetet.

Ezután kérjük meg gyermekünket, hogy fussa végig a listát, és gondolja végig, hogy mi lehet az egyes megoldások következménye. Saját élettapasztalatunkkal egy-két következményt előre megjósolhatunk. Néhány lehetőség erőszakos vagy illegális lehet, ezeket ki kell zárni. Néha előfordul, hogy egy olyan problémára kell megoldást keresni, ami a szülőt és a gyereket egyaránt érint (például a rendrakással vagy a kutyasétáltatással kapcsolatban). Ebben az esetben mindkét fél zárhat ki lehetőségeket, hogy közös megoldást keressenek.

Megoldások

Ezek után már a kamaszon múlik, hogy melyik megoldást szeretné először kipróbálni. Érdemes kettőt vagy hármat is kombinálni egyszerre. Ha nem működik a megoldás, nos, akkor vissza kell térni a listához, és ki kell próbálni egy újabbat, egészen addig, amíg el nem érünk a célig. Mindig tartsuk szem előtt, hogy a dolgok hogyan fogják segíteni gyermekünket, és rávezetni a helyes megoldásra. Dicsérjük meg őt, ha találtak egy jó megoldást, és felszámolták a problémát.

Ezt a technikát meg nem történt esetekre is alkalmazhatjuk. Például, gondoljuk végig a gyermekünkkel közösen, hogy mit tenne, ha egy idegen arra kérné őt, hogy segítsen megkeresni az eltűnt kiskutyáját. Beszéljék meg, hogy mit csinálna, ha valaki megütné őt, vagy ha látná, hogy a barátjukat kicsúfolják! Segít, ha hangosan gondolkodunk, és elmagyarázzuk, hogy bizonyos dolgokat miért kell megtenni az életben.

Nagyon fontos, hogy gyermekünk megtanulja, hogyan kell kezelnie a konfliktusokat, hiszen ez később az önálló életben is nagy szerepet játszik.

(KamaszPanasz)