A kamasz gyereked alig mozdul ki a szobájából? Vagy ha előjön, rögtön megy valahova, alig látod? Te meg főzöl, mosol rá, és takarítasz utána? Szerinted is egy kicsit igazságtalan ez így?

Miért nem akarnak a kamaszok segíteni?

Milyen falakba ütközöl, ha megkéred valamire?

A leggyakrabban ilyenekkel pattintanak le:

• „Van jobb dolgom is.”
• „Most nem érek rá.”
• „Fáradt vagyok.”
• „Nincs kedvem.”
• „Mennem kell, programom van.”
• De a legeslegjobb válasz a: „Majd”.

Ha ezt mondja, már meg is nyugodtál, hogy eljutott hozzá az üzenet, és hamarosan megcsinálja a feladatát. Hiszen nem volt rögtön elutasító, és mindjárt bele is kezd – gondolod te. Ő meg azt, hogy ezzel végre leszálltál róla, és békén hagytad. Így jó stratégia legközelebb is ezt mondani.

De közben a „majd” rendszerint azt jelenti, hogy: soha.

Vagy azt, hogy valamikor, végtelen idő múlva valami lesz, de az is inkább minek? Ímmel-ámmal, vagy hisztizve megcsinálja. És a minőség? Inkább ne is beszéljünk róla. Ha azt akarod, hogy a feladat tisztességesen el legyen végezve, csinálhatod újra.

Hát persze, hogy ebbe bele lehet őrülni!

Mi baja a kamaszoknak azzal, ha rá akarod venni őket a házimunkára?

„Anyámnak semmi sem tetszik, amit megcsinálok, akkor meg minek csináljam?”

„Folyamatosan piszkál, és minden mindig azonnal kell neki, egy percet sem várhat. Ezt utálom!”

„Egyszerűen nem érti, hogy most nem vagyok olyan lelki állapotban, jó lenne, ha békén hagyna!”

Milyen hibákat követhetsz el, ha rá akarod venni tinédzser gyereked a házimunkára?

Nem adsz neki időt, mert csak akkor szólsz neki, amikor már téged is zavar, hogy nem csinált meg valamit.

Megoldás: Ne várd meg, hogy a feszültséged, vagy a kupi a szobájában akkorára növekedjen, amitől már robbansz. Szólj neki időben, és kérdezd meg tőle, hogy mikorra tudja a kért feladatát teljesíteni. Sokkal segítőkészebbek, ha ők adhatják meg a feladat határidejét, te pedig képes vagy tiszteletben tartani, amilyen határidőt megszabtak maguknak. Akkor is, ha az több idő, mint amit te reálisnak gondolnál.

Pl. ha ő egy hét múlva akarja a szobáját rendbe tenni, akkor elég egy hét múlva figyelmeztetni rá. Ne csináld meg helyette két nap múlva mégis, mert ez csak kommunikációs zavarokat fog okozni kettőtök között, miközben a felelősséget is levetted a válláról. Így nehezebben fogja megtanulni, hogy mi a dolga.

Ha nem csinálja meg, akkor te megcsinálod helyette.

Megoldás: Legyen erőd kivárni. Ez nagyon fontos! Akkor is, ha a fogad csikorgatod közben. Akkor is, ha nem lehet már kinyitni a szobája ajtaját, mert akkora rendetlenség odabent. Ez egy türelemjáték, és neked kell tovább bírnod.

Egyszer az egyik gyerekünk megígérte, hogy süt nekünk palacsintát. Majd azzal jött délben, hogy nincs kedve. Mi nem csináltunk ebédet, és ő délután 5-kor állt neki palacsintát készíteni. Addig az egész család várt az ebédre, senki nem csinálta meg helyette a feladatot, amit magától bevállalt.

De volt már olyan is, hogy három hónapig néztem a szobában a rendetlenséget, amikor a fiam végül hajlandó volt rendet rakni. (Bár hetekig ígérte.) De mikor elfogyott a tiszta ruhája, magától is feleszmélt, hogy kihozza a szennyeseit a mosásba. Nem volt könnyű kibírni, de nem tettem meg helyette.

Ha nem úgy csinálja, kiveszed a kezéből, kioktatod, vagy utána újból megcsinálod.

Megoldás: Ha nem tudja olyan minőségben elvégezni a feladatot, ahogy te szeretnéd, kérdezd meg tőle, hogy szeretné-e, hogy megmutasd neki? Ha nem, legyen erőd elfogadni azt a minőséget, amit képes nyújtani.

Ha ilyenkor kiveszed a kezéből, vagy megcsinálod helyette, könnyen kedvét szeged, és legközelebb már nem fog segíteni. Csinálhatsz tényleg mindent egyedül. Senki sem szeret olyan munkát végezni, amiben azt éreztetik vele, hogy úgysem lehet elég jó. És ez vonatkozik a kamasz gyerekedre is.

Ha nem ugyanúgy csinálja, ahogy te, akkor kritizálod, vagy állandóan hibákat találsz a munkavégzésében. Pedig neki is lehetnek jó ötletei, és követhet el hibákat.

Megoldás: Hagyd őt a saját módszereivel dolgozni.

Természetesnek veszed, hogy valamit tud, pedig nem biztos, hogy ez így van.

Egyszer egy faültetésen egy tini iskolás csapatot igyekeztünk aktivizálni. Egy lány kezébe nyomtam a gereblyét. Nem tudta, hogyan kell megfogni, mert még sosem volt a kezében gereblye!

Megoldás: Egy pillanatra visszakértem, megmutattam, hogy kell használni, visszaadtam neki, és hagytam dolgozni.

Ötletek, amik nálad is működni fognak

• Legyen a gyereked előre felkészítve, hogy mit vársz tőle. Például hétvégén szólsz, hogy jövő hétvégén nagytakarítást csináltok.
• Egyeztessétek le, hogy kinek mi a feladata. És tartsátok is be.
• Egy új munkaműveletnél kérdezd meg, hogy igényel-e segítséget.
• Munkában kínálj neki választási lehetőséget: „Melyiket választod, a felmosást, vagy a porszívózást?”
• Készítsetek listát az elvégzendő feladatokról, és mindenki válassza azt, amihez kedve van (vagy amit a legkevésbé utál). Kamaszoknál már jó, ha ez a lista teljes körű, és minden feladat rajta van. Ebből azt is látni fogja, hogy a család többi tagjához képest mennyi munkát vállalt be, és végzett el.

Profi tipp: Soha ne oktasd ki, vagy vitázz vele, mert tinédzserrel szemben esélytelen vagy a vitában. Úgyis mindig talál okot, hogy bebizonyítsa, hogy neked, miért nincs igazad. Ha más nem azért, mert CSAK!

Kezeld kellő derűvel, és nyugalommal ezt a számára is nehéz időszakot!

(Szerző: Takács Péter, Sághy Zsuzsanna - csaladbanutazunk.hu)