A számítógépek és az okostelefonok elterjedésével a kommunikáció csatornái kibővültek, új kommunikációs formák jelenetek meg és ezek egyre dominánsabb módon uralják a kapcsolattartást, főleg a fiatalabb generáció életében.

A modern kommunikációs csatornák előnyei és kockázatai

Számos pozitív hatása van a legújabb kapcsolattartási formáknak: gyorsak, áthidalják a földrajzi távolságot, viszonylag költségkímélőek, ugyanakkor számos probléma gyökere is lehet, ha ezeket használjuk.

Megfigyelhetjük például, hogy ezeknek a csatornáknak köszönhetően új nyelvhasználati sajátosságok jelentek meg, amik kohéziós erőként fogják össze az aktív használóit, viszont kizárják a kommunikációból vagy megnehezíti a dolgát azoknak, akik nem aktív részvevői a virtuális térnek. Gondolj csak arra, hogy például a szüleid vagy nagyszüleid mennyi értenek a mai szlengből: Yolo, zsírkirály, pill és vok - Mit értenek ebből a felnőttek?

Aztán ott van a chatelés, ami közel áll a szóbeliséghez, hiszen lehetővé teszi a résztvevők egyidejű jelenlétét, azonban előnyei mellett veszély is rejtőzik benne, mert az arctalanság, illetve az, hogy nem látjuk, ki ül a másik oldalon, oldhatja a gátlásokat, ami akár a kontrollálatlanság mértékéig is elfajulhat. Ez nagyobb teret biztosít a zaklatásnak.

Az internetes telefonálás előnye, hogy biztosítja a vizuális és verbális lehetőségek együttesét, de közben megszüntet áthidalhatatlan távolságokat is. Ezzel azt a reményt táplálja, hogy nem (csak) a rendelkezésre álló valós lehetőségekkel tudunk élni.

Írásra, olvasásra hagyatkozva

A virtuális térben történő kommunikáció leggyakrabban megjelenő problémája, hogy a verbális információ értelmezéséhez szükséges, egyéb csatornákon keresztül érkező információk nem állnak rendelkezésre – leszámítva például a videóbeszélgetéseket. A non-verbális kommunikáció a mimika, a hanglejtés, a testbeszéd, a környezet együttes hatásai az elmondottakkal, leírtakkal. Ez a fiataloknál számos konfliktus alapja: a közösségi tereken vagy chat szobákban valós, illetve virtuális barátaikkal is belekerülnek olyan helyzetekbe, melyek az egymás melletti elbeszélések vagy félreértelmezések miatt akár a kapcsolatok megszakadását is eredményezhetik.

A problémák:

• hiába egyidejű a jelenlét, mégis elcsúszva érkeznek a reakciók, ami megkönnyíti egy-egy mondat figyelmen kívül hagyását
• akár egy szerencsétlen szóhasználat is nyomatékosabbá válhat az írásbeliség maradandósága és az azonnali korrekció lehetőségének hiánya miatt – pl. élő szóban rögtön korrigálsz egy elszólást, ami például bántó lehet, de leírva ez sokkal nagyobb súllyal hat, még akkor is, ha rögtön reagálsz rá írásban
• az arctalanság felszabadító érzése miatt túlzások jelennek meg – ez éppen annyira lehet rád hatással, mint a beszélgetőpartneredre. Könnyebben bevállalsz dolgokat, ő is bátrabban kérdez vagy közöl veled ezt-azt, ami bántó lehet, vagy kellemetlen szituációkba sodorhat.

Mikor jobb online? Mikor inkább személyesen?

Mindezeket figyelembe véve lényeges, hogy fontosabb döntéshelyzetben történő beszélgetéseket igyekezzünk személyesen lefolytatni, megszüntetve a virtuális tér okozta akadályozó, illetve nehézséget okozó tényezőket. A személyes kapcsolatban kezdődő konfliktust ne próbáljuk virtuális térben megoldani és a virtuális térben jelentkező indulatokat is könnyebb face-to-face kezelni.

Emellett, ha a személyes helyzetben nem volna tanúja egy beszélgetésnek, akkor a virtuális módon folytatott kommunikációt sem illik megosztani nyilvánosan, hiszen ez az információval való visszaélést jelenti, illetve kiszolgáltatott helyzetbe hoz olyan személyt, akinek nincs lehetősége kontrollálni a róla megjelenő információkat.

A felsorolt problémák számos szorongásnak, önértékelési problémának lehetnek az okai és nagy befolyással bírnak a fiatalok kapcsolatrendszerének alakulására. Légy tehát körültekintő – az internet nem játék!

(Szerző: Máténé Áfra Viktória, pszichológus)