A TE történeted

Az első és legfájdalmasabb dolog, hogy az apám egy agresszív állat. Ez a dolog teljesen kihat az életemre, rám. A személyiségemre.

Eléggé féltékeny típus vagyok, mindenen kiakadó. Ez egy nagyon rossz tulajdonság, és elhatároztam hogy le is győzöm!

Sziasztok! 1 éve vagyok muszlim, de csak titokban. Senki nem tud róla. A szuleim elváltak, ezért külön fog kellenem majd megmondani nekik.Egyelőre nem tudom mit tegyek, mert félek, azt mondják majd, hogy te még túl fiatal vagy az ilyesmihez, nem tudsz erről semmit.

Nem mindenki találkozott azzal az érzéssel, hogy milyen valakit elveszíteni, de aki már átment ezen a szörnyű érzésen, az tudhatja, milyen most nekem. Elvesztettem egy olyan valakit, akit az életemnél is jobban szerettem, s az az űr amelyet hagyott örökre ott fog tátongani a szívemben. Leírom ezt a történetet, s remélem soha senki nem fog így járni.

Mindenki macerált, iskolán kívül-belül és én döntöttem!!!

Nem is tudom, mivel vezessem fel ezt, talán azzal, hogy most már nem tenném meg újra ezt az egészet.

Hát remélem, sokak megértik majd, miért töltöttem fel ezt a sztorit.

Volt már olyan, hogy megismertél valakit, és tudtad, hogy sosem leszel belé szerelmes? Aztán később megváltoztott a véleményed? Nekem felforgatta az életem...

Szinte egytől egyig minden gyerek beleesik a kamaszkorba, amikor is ellenkezik a szüleivel, csakazértsem csinálják azt, amit a szülők kérnek tőlük, parancsolnak nekik. Ez a korral jár, viszont hatalmas bajok származhatnak belőle a későbbiekben. Én is ellenkeztem, és bár ne tettem volna, mikor nagyon komoly dolgokat utasítottam el makacsul, és mondtam: NEM! Hiba volt!

Ez még 2005-ben történt. A nagymamámról tudni kell, hogy 12 évesen vesztette el a szüleit. Hordógyárban dolgozott, megélte a második világháborút is. És most egy béna orvos miatt halt meg!

Szerintetek ciki az, hogy szűz vagyok? Mert az osztályban csak én vagyok az, és folyton csúfolnak érte.

16 lány éves vagyok. Nem is tudom, hogy hol kezdjem a történetet. Talán ott, hogy amit el fogok mesélni az 2009. 11.14-én 18:23-kor történt.

Ez a dolog körülbelül 3 éve történt, de még mindig nem tudtam túltenni magam rajta.

Az én történetem nem hétköznapi, de ha elolvasod, rájössz, hogy nem is különleges.

Volt egy csodálatos estém első csókkal, és majdnem első szeretkezéssel is. Nagyon boldog vagyok, de nem tudom mi lesz ezután velünk.

Az észérvek mit sem érnek, ha szerelemről van szó. Sokszor bármennyire is helyesen akarsz csinálni valamit, rosszul sül el. Mi erre a megoldás?